Logo

Projekt logo
Rendezvénynaptár
2014. Július uu
HKSzCsPSzV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   

Feliratkozás hírlevélre
E-mail cím:

magyar english
 Akadálymentes verzió Főoldal Nyomtatás Elérhetőségek Térkép Kapronca  
 
           

Látnivalók/Várostörténet

Kaposvár története


Címeres üvegablak a kaposvári Városházán

A mai Kaposvár területe ősidőktől lakott volt, kelták, rómaiak, avarok váltották egymást az évezredek alatt, s a 900 körül megjelenő honfoglaló magyarok apró szláv és germán településeket találtak ezen a tájon. A honfoglalást követően Koppány törzse telepedett le Somogyban.

A középkori kaposvári vár képeA település neve - mely eredetileg a kapu szóból származik - először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg. 1061-ben Atha (Ottó) somogyi ispán bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is megjelent. IV. Béla a tatárjárást követően erős várakat építtetett, az ő uralkodása idején épült Kaposvár első vára is az 1200-as években. Ám mindezek ellenére a középkorban nem jött létre az apátság, illetve a vár körül számottevő település - egyrészt mert a területet elkerülték a kereskedelmi útvonalak, másrészt nem kedvezett a fejlődésnek a különféle nemzetségek állandó torzsalkodása sem.

Végül a helyi viszálykodások időszakát a török ágyúszó zárta le. A mohácsi csata utáni évtizedekben a környéket is végigportyázták Szulejmán hadai. A törökök 1555 szeptemberében foglalták el a kaposi várat, s ezt 131 évig tartó török megszállás követte. Ez idő alatt Kaposvár - bár egy kisebb közigazgatási központ lett - inkább katonai bázisként működött. A keresztény hadak végül 1686-ban szabadították fel Kapos várát.

Nagyboldogasszony SzékesegyházA hódoltság évei után, úgy tűnt, végre elindulhat a fejlődés. Felépült a templom, megalakult az első céh. A 18. század eleje azonban fejlődés helyett szenvedést és csapásokat hozott a településre. A Habsburgok 1702-ben földig romboltatták a sok vihart megért kaposi várat. S ami megmaradt, az a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el.

Esterházy emléktáblaAz üszkös romokon azonban alig néhány évtizeddel később új mezőváros épült. A pusztulás után az Esterházy család nevéhez köthető a város újratelepítése, s gazdasági és közigazgatási szerepének erősödése. A város 1703-ban vásártartási jogot kapott, 1715-ben felépült az első népiskola, 1730-ra már 132 ház állt, s új templomot emeltek 1748-ban. 1750-ben véglegesen Kaposvár lett a megyeszékhely. Egyre több iparos és kereskedő települt a városba, a lakosság száma hat évtized alatt, 1780-ra megkétszereződött.

Ám még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a 19. századtól már jelentős egészségügyi, kulturális és közművelődési intézményeket hoztak létre Kaposváron. Felépült a "kis gymnasium" (a jelenlegi Táncsics Mihály Gimnázium elődje), az Arany Oroszlán patika, a közkórház, az 1816-ban alapított vármegyei könyvtár olvasói közt pedig Berzsenyi Dániel nevét is ott találjuk. Az apró mezőváros elindult a polgárosodás felé. Kialakult a városközpont a vármegyeházával, a városháza épületével, a nagytemplommal, a Korona fogadóval és a Dorottya-házzal. Megalakult a Nemzeti Kaszinó, a Lótenyésztő társaság, s kőburkolatú utakon járhattak a Kaposvárra látogatók. 1835-ben megválasztották Kaposvár első díszpolgárát, Széchenyi István grófot.

Arany Oroszlán PatikaAz 1848/49-es forradalom és szabadságharc a somogyi megyeszékhelyet sem kerülte el. A kaposváriak a forradalom mellett tették le a voksukat. Bár a császári csapatok rövid időre megszállták a várost, a "rebellis Kaposvárt" nem sikerült megtörni. Az itteni polgárok még a nagytemplom harangját is feláldozták ágyúöntésre. A kaposvári szolgabíró, későbbi kormánybiztos Noszlopy Gáspár, az általa verbuvált népfelkelő csapattal három hónapra felszabadította Somogy vármegyét. Ám a szabadságharc elbukott, és Kaposvár ismét idegen megszállás alá került. Az elnyomás ugyan lelassította, de nem állíthatta meg a fejlődést. Megnyílt a postahivatal, megalakult az ország első szappangyára. Egy osztrák származású sörfőzőmester, Donner János jóvoltából pedig elkezdődött az új városrész - a mai Donner - építése a Kapos folyó déli partján. A helyi közélet virágzását jelzi a kaszinó után a dalárda megalakulása, és ekkor, 1866-ban indult útjára az első hetilap, a Somogy, melyet a neves újságíró, Roboz István szerkesztett.

Németh István szobra a Berzsenyi parkbanTörténetének egyik legvirágzóbb korszakát kétségtelenül a kiegyezés után élte Kaposvár. Ez legfőképp a vasútépítésnek köszönhető: addig csupán a megye szélső területein haladtak vasútvonalak, 1872-ben végre Kaposvárra is bepöfögött az első mozdony. Ezzel megnyíltak a lehetőségek a kereskedők és iparosok, a város gazdasági életének fejlődése előtt. 1873-ban Kaposvár elnyerte a rendezett tanácsú város címet. Az 1890-es években az infrastruktúra fejlődése új lendületet adott a város fejlődésének. Virágos kandeláberMegépültek, s vasúti csomóponttá téve a várost, Kaposváron futottak össze a vicinális-útvonalak. Bővült a vasúthálózat, kísérletek történtek a villanyvilágítás bevezetésére, távírda létesült és létrejött az első telefonkapcsolat Péccsel. A 1900-as évek elején már tizenegy nagy iparvállalatot mondhatott magáénak a város, a többi között az 1894 őszén már üzemelő kaposvári cukorgyárat, amely akkor az ország egyik legjelentősebb ipari üzeme volt, valamint a MIR Malom gabona feldolgozót. A város agrárjellege ekkorra már egyre inkább visszaszorult. Azonban egy új feladattal is szembe kellett nézni: a lakosság számának növekedése együtt járt a város terjeszkedésével. Az első jelentős tervszerű, átgondolt városfejlesztés Németh István nevéhez köthető, aki 1895 és 1911 között volt a város polgármestere. Az itt lakók számára egyre fontosabbá vált lakókörnyezetük, 1912-ben megalakult a Kaposvári Szépítő Egyesület, Kaposvár ekkor vált igazán "virágos várossá".

Csiky Gergely SzínházA rohamos gazdasági fejlődéssel igyekeztek lépést tartani a kulturális élet képviselői is. A városnak ekkor már volt érettségi vizsga tartására is jogosult főgimnáziuma, megalakult a zárda, a leánynevelő iskola, az iparostanonc-intézet, a felsőkereskedelmi iskola, de már az 1800-as évek végétől működött kisdedóvó is. 1904 áprilisában került ki a nyomdából a megye első napilapja, a Somogyi Hírlap első száma. 1911 szeptemberében pedig átadták az új kaposvári kőszínházat, amely akkoriban az ország legmodernebb és legnagyobb színháza volt, és a legnagyobb művészek léptek színpadra falai közt. És hamar utat tört magának egy új művészeti ág, a film is: Kaposváron a 20. század első évtizedében már három mozi működött. Sorra alakultak a kulturális, művészeti egyesületek.A művészeti élet pezsgését jelzi, hogy olyan jeles művészek telepednek le, vagy keresték fel a várost, mint Rippl-Rónai József, Ady Endre, Fekete István vagy Bernáth Aurél.

A 44-es gyalogezred emlékműveA századelő békés, fejlődést hozó éveinek az I. világháború vetett véget, melyből - csakúgy, mint a magyar történelem legjelentősebb eseményeiből - a kaposváriak, a kaposvári gyalogezred katonái ismét kivették a részüket. A városba azonban nélkülözést, elégedetlenséget hozott a háború. Általános sztrájk, balratolódás jellemezte az akkori közéletet. Az Őszirózsás Forradalom eszméi kedvező táptalajra leltek ebben a közegben. Itt jött létre az ország első direktóriuma és mezőgazdasági szövetkezete, szocializálták az üzemeket. A forradalom azonban elbukott, a háború, a fehérterror évei, Trianon Kaposvár számára is gazdasági válságot hoztak, melyből csak a század 30-as éveiben sikerült kilábalni.

Lassan talpra állt a város. Bár a vasúti közlekedés szerepe csökkent, ezt ellensúlyozta, hogy elindult az autóbusz közlekedés, 1929-ben pedig Taszáron megépült a repülőtér. Kaposvár ipari városból egyre inkább kereskedői-tisztviselői kisváros lett, s ezt mind jobban tükrözte a városkép alakulása is. Már nem egyszerűen virágos, hanem tiszta, rendezett, és kellemes polgári hangulatot árasztó városka lett, éttermekkel, kávézókkal, pezsgő kulturális élettel. Adorján Józsefnek, Csik Ferencnek, és számos olimpikonnak köszönhetően pedig a város sportéletét is megismerte a világ.

A boldog békeéveket egyre jobban beárnyékolta az országos politika, az erőteljes jobbratolódás, majd Kaposvárt is elérte a világháború szele. A harcokban csaknem ezer kaposvári halt meg vagy tűnt el. 1944-ben, egy év leforgása alatt kétszer került idegen megszállás alá a város. Márciusban a német katonák vonultak be Kaposvárra. A zsidókat elhurcolták, többségük Auschwitzban halt meg. December 2-án ért ide a front. A szovjet hadsereg váltotta fel a németeket. A városban hamar megindulhatott az élet, hisz a háború szerencsére jelentős pusztításokat nem okozott. A mindig egy kicsit "rebellisnek" tartott Kaposvár ezúttal is az újrakezdés politikai folyamatainak élére állt. Megalakultak a pártok, többek között a Kommunista Párt, a legnagyobb tábora azonban a Kisgazdapártnak volt. A kommunista hatalomátvétel után befejeződtek az államosítások, és elkezdődött az "új típusú" ipar fejlesztése, a szocialista iparosítás. Ennek eredménye lett például a textilművek, ruhagyár, húskombinát, villamossági gyár. A kisipar viszont eltűnt.

A Szabadság angyala emlékmű a Berzsenyi parkban1956-ban a kaposvári lakosság az elsők között csatlakozott a forradalomhoz, ám november 4.-én a város utcáin is végigdübörögtek a szovjet tankok: a forradalom bukásának és az azt követő megtorlásnak számos kaposvári esett áldozatul. Köztük a város szülötte, Nagy Imre, a forradalom mártír miniszterelnöke.

A megyeszékhely nehezen ocsúdott fel a kudarc után. A következő évtizedben megindult az ipar fejlődése, elkezdődött a tömeges lakásépítés. 1970-től új, panelházakból álló lakótelepek épülnek sorra. Kitolódott a város közigazgatási határa is: 1950-ben Kaposszentjakabot, 1970-ben Kaposfüredet és Toponárt, 1973-ban Töröcskét csatolták Kaposvárhoz. 1971-ben felsőfokú központ szerepkörrel rendelkező város lett, főiskolai rangot kapott a tanítóképző intézet és a mezőgazdasági technikum. A tudomány és kultúra területén olyan nevek tették országosan, sőt a határokon túl is ismertté Kaposvárt, mint a Somogy Megyei Levéltár, a Csiky Gergely Színház, a Vikár Béla Kórus, a Somogy Táncegyüttes vagy a Berzsenyi Társaság.

Nagy Imre emléktáblaA '80-as évek válsága, a város fejlődésének megtorpanása már előrevetítette a változások szükségességét. Az évtized végén - mint története során már annyiszor - Kaposvár ismét a reformok élére állt. Megalakultak az ellenzéki szervezetek, s az új idők szimbólumaként emléktáblát helyeztek el Nagy Imre szülőházán. 1990-ben Kaposvár megyei jogú városi rangot kapott, 1993-tól pedig püspöki székhely lett.

S hogy erről a viharos történelmű, sok válságot és pusztulást megért, de mindig újjászülető városról ma mi is jut eszünkbe?
Sok minden.

Kaposvár ma egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros. Gondozott köztereivel, utcáival, színpompás virágágyásaival a virágok városa.
Csobogó kútjaival a szökőkutak városa.
Pezsgő kulturális életével, gazdag művészeti programjaival a fesztiválok városa vagy éppen a "festők városa".
Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával, igazi európai várossá vált a somogyi megyeszékhely.

Szökőkút az Európa-parkban  Kossuth téri szökőkút  Városháza

Akár itt él az ember, akár csak néhány kellemes napot szeretne eltölteni, hangulatával Kaposvár mindenkit magával ragad!



 
Tourinform logo Kaposvár és a Zselic Vidéke TDM Egyesület EDEN - Kíváló Európai Desztinációk
Jelen honlap tartalmáért az Együd Árpád Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola felelôs,
a honlap nem az Európai Unió álláspontját közvetíti.
Látogatók száma 2007.12.10. óta: 256889